A könyvelés nem csupán több főt foglalkoztató cégek, de egyéni vállalkozók számára is elengedhetetlen. Bár van, aki úgy ítéli meg, hogy saját maga is el tudja végezni a vállalkozói tevékenysége számára szükséges könyvelői feladatokat, a jogszabályok változásának követése és azok helyes alkalmazása komoly, szakmai feladat. Éppen ezért úgy gondolom, a könyvelési munka szakszerű elvégzésére minden esetben szükséges mérlegképes könyvelőt felkérni.
Szeretné elkerülni a rossz könyveléssel járó súlyos büntetéseket, és biztos akar lenni benne, hogy Önre vonatkozó összes adókedvezmény szerint fizeti be adóit? Legyen szó a megfelelő vállalkozói forma kiválasztásáról vagy éppen a napi könyvelési feladatok ellátásáról, szakmai segítségemre minden esetben számíthat.
Vegye fel velem a kapcsolatot elérhetőségeim egyikén, és érdeklődjön a részletekről!
Tapasztalatom szerint vállalkozóvá válni igen egyszerű, amihez ma már nem is szükséges különféle hivatalokba járni, hiszen a folyamat ügyfélkapus regisztrációval akár online is lebonyolítható. Mégis, aki egyéni vállalkozóként képzeli el karrierjét, az különös felelősséggel tartozik a saját pénzügyei iránt. Mindaz az adminisztrációs teher, amit alkalmazottként cége végzett, egyéni vállalkozóként Önre hárul. Éppen ezért fontos, hogy akkor is tisztában legyen az alapvető szabályokkal, törvényi előírásokkal és kötelezettségekkel, ha a könyvelési munkák elvégzését mérlegképes könyvelőre bízza.
Az egyéni vállalkozó is adózási kötelezettséggel rendelkezik, így a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó, illetve a társadalombiztosítási járulékok befizetésére is oda kell figyelni. Az egyéni vállalkozók esetében az egyszeres könyvvitel szabályait kell alkalmazni.
a KATA szabályainak átalakítása óta a legtöbb egyéni vállalkozó az átalányadózás formát választja. Amennyiben az Ön éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét vagy, amennyiben kiskereskedelmi tevékenységet végez, az éves minimálbér ötvenszeresét, akkor véleményem szerint ez a legmegfelelőbb adózási forma.
bizonyos esetekben a vállalkozói jövedelem szerinti adózás lehet költséghatékonyabb, tételesen elszámolva a keletkező költségeket.
Noha, mint már említettem, az egyéni vállalkozóvá válás igen egyszerű, a folyamat során azonban számos kérdés merülhet fel. Éppen ezért az elektronikus űrlap kitöltése nem csak hosszadalmassá válhat, ha nincs tisztában az adózással kapcsolatos fogalmakkal és választási lehetőségekkel, de akár későbbi kedvezményektől is eleshet.
Ha könyvelési szolgáltatásaimat választja, akár vállalkozása indulásától kezdődően számíthat támogatásomra, így Ön valóban vállalkozására koncentrálhat.
Többet szeretne tudni az árakkal kapcsolatban? Vegye fel velem a kapcsolatot, és kérjen személyre szabott árajánlatot!
Amennyiben valaki úgy dönt, hogy vállalkozást indít, legelőször is azt kell meghatároznia, hogy egyéni vagy tarsas vállalkozási formát választ. Egyéni vállalkozás esetében még mindig több adózási forma, így KATA, VSZJA vagy átalányadózás közül választhat a kezdő vállalkozó. A legtöbb esetben az átalányadózás bizonyulhat a legjobb választásnak, melynek bevételi összeghatára a havi minimálbér tízszerese, azonban adózni nem a teljes bevétel, hanem a költséghányaddal korrigált adóalap után kell fizetni. A vállalkozók többsége a 40%-os, bizonyos vállalkozók a 80%-os, míg a kereskedők a 90%-os költséghányadba tartoznak. Amennyiben egyéni vállalkozóként kevés költséggel rendelkezik, kezdő vállalkozó vagy éppen kereskedelmi tevékenységet folytat, ez az adózási forma lehet a legjobb választás.
Az egyéni vállalkozók számára a KATA, illetve az átalányadózás mellett lehetőség van a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózásra is. Ezt az adózási formát véleményem szerint akkor érdemes választani, amennyiben a vállalkozás költségei tételes költségelszámolással magasabbra rúgnak, mint amennyit átalányadózóként érvényesíteni lehet. Fontos ugyanakkor tudni, hogy ebben az esetben minden számlát meg kell őrizni. VSZJA adózással továbbá cégek felé is számlázhat, és ennél az adózási formánál nem kell bevételi értékhatárral számolni.
Az Szja törvény 29/G. § (4) bekezdése szerint a 30 év alatti anyák kedvezménye minden olyan hónapra igénybe vehető, amelyben az anya jogosult a családi kedvezményre vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére, illetve magzatára való tekintettel. A kedvezmény addig az évig vehető igénybe, amíg az anya betölti a 30. életévét, azonban amennyiben az anya az adott adóévben már betöltötte a várandósság 91. napját, ám gyermeke a 30. életévének betöltése után jött világra a következő évben, az anya akkor is jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére. Mivel a családi kedvezményre való jogosultság egész évre vonatkozik, az anya akkor is egész évben jogosult a kedvezményre, ha még a gyermek születését megelőzően, év közben betölti a 30. életévét.
A családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a családi kedvezmény minden tartósan beteg, valamint súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, eltartottanként minden jogosultsági hónapban 66.670 forinttal kiegészített összegben vehető fel. Amennyiben 18 évnél fiatalabb személyről van szó, a betegséget, illetve állandó fogyatékosság miatti gondozás, fokozott felügyelet szükségességét a megfelelő igazolással kell alátámasztani. Amennyiben 18 évesnél idősebb személyről van szó, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény értelmében az minősül súlyosan fogyatékosnak vagy tartósan betegnek, aki még 18. életévének betöltését megelőzően legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, 67%-ban elvesztette munkaképességét vagy akinek egészségi állapota várhatóan a 18. életévének betöltése után legalább egy évig nem haladja meg az 50%-os mértéket.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulék alapját a Tbj. 40. § (2) bekezdése határozza meg. A társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a negyedév végéig megkeresett jövedelem, csökkentve az előző negyedévekben figyelembe vett összeggel, elosztva azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben a vállalkozói tevékenység fennállt. Fontos ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja a Tbj. 40. § (3) bekezdése szerint havonta legalább a minimálbér. Ha a vállalkozás egy negyedéven belül többször szünetel és újraindul, a bevallást önellenőrizni kell, biztosítva, hogy az újraindulás után benyújtott negyedéves bevallás megfelelő legyen.
A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozóknak 2023. július 15. óta elegendő a teljes bevallási időszak végén benyújtaniuk az adóbevallásukat, így nem kell soron kívüli bevallást készíteniük. Amennyiben havi áfabevallókról van szó, a havi időszakot követő hónap 20-áig, amennyiben negyedéves áfabevallókról van szó, a negyedéves időszakot követő hónap 20-áig, míg ha éves áfabevallókról van szó, az adóév utáni február 25-ig szükséges benyújtani a bevallási időszak egészére vonatkozó bevallást. Amennyiben az adózó újrakezdi a tevékenységét, akkor is a teljes időszakról szükséges bevallást benyújtani. Szocho- és járulékbevallás (2358-as bevallás) esetén 2023. július 15-től kezdve az egyéni vállalkozóknak szintén nem kell soron kívüli bevallást benyújtaniuk. A bevallást ebben az esetében átalányadózóknak a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig a teljes negyedévre, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazóknak a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a teljes havi időszakra kell benyújtani. Ha a tevékenység a teljes bevallási időszak alatt szünetel, akkor nincs szükség bevallás benyújtására.
Amennyiben belföldön forgalomban lévő, magyar hatósági rendszámtáblával rendelkező gépjárműről vagy pótkocsiról van szó, gépjárműadót kell fizetni. Amennyiben mezőgazdasági vontatóról, lassú járműről vagy pótkocsijáról, „méhesházas” gépjárműről, munkagépről, négykerekű segédmotoros kerékpárról, OT vagy CD jelzésű rendszámtáblával rendelkező gépjárműről van szó, nem kell gépjárműadót fizetni. Az éves gépjárműadót az év elejétől április 15-éig egy összegben kell megfizetni a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi, 10032000-01079160 számú számlájára a járműnyilvántartásban az év első napján szereplő üzembentartó vagy a jármű tulajdonosa által. Amennyiben a gépjármű több üzembentartóval vagy tulajdonossal rendelkezik, az adót az köteles megfizetni, akinek a neve a forgalmi engedélyben szerepel.
